Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Mt 28,19

Trianon árnyékában

Bevallom őszintén, hogy a 100 éves évforduló kapcsán a hírcsatornák ontotta megemlékezések mögött szerényen meghúzódva, nekem egy jó pár évvel ezelőtt forgatott dokumentum filmünk főszereplője jutott eszembe. Berszán Lajos atya, a tősgyökeres székely ember, aki nem ábrándozik, nem fest színes, ködbevesző délibábot a hargitai havasok fölé, hanem amit elhatároz, amire az Úrtól meghívást kap, azt minden nehézséget leküzdve megvalósítja.

Sokan kételkedtek abban, hogy az általa megálmodott bentlakásos alapítványi iskola bármilyen formában is létrejöhet Gyimesfelsőlokon. 2019-ben ennek a megvalósult álomnak már a 25-dik évfordulóját ünnepelték. Erdély legkeletibb részében ez a kicsi intézmény egy csoda. Negyed évszázad alatt felépült egy kápolna, egy iskola, elkészült egy tornaterem, egy ebédlő, és az udvar is folyamatosan szépül Berszán Lajos atya fáradhatatlan munkája nyomán.

2010-ben könyv is született „A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése” címmel. Ennek fülszövege szinte mindent elárul arról a heroikus küzdelemről, amit Berszán atya vezetésével a jó ügy érdekében csatasorba álló vállalkozók, alapítványok, egyházi szervezetek, magánemberek együttműködésben elértek létrehoztak a semmi közepén.

„Páratlan teljesítmény krónikája ez a kötet Megbolydult, értékeit veszni hagyó világunkban, a szónoklatok és „szép remények" hamis világában mutat fel egy olyan civil kurázsit, amelyet elvileg bárki felmutathatott volna, ám mégis csupán Berszán Lajos vállalkozott erre a feladatra.
A trianoni veszteségeket - egyebek mellett a teljes egyházi oktatás megsemmisülése, ellehetetlenülése - azóta sem heverte ki az erdélyi magyar oktatásügy. Ma is folyamatos utóvéd harcra kényszerül, miközben újra és újra fogalmazott, „román nemzeti stratégiák, kurrikulák" fogságában vergődik. Ilyen körülmények között ma, csak vágyálom marad a Katolikus Státus egy évszázaddal korábbi iskolahálózatának helyreállítása.
Aztán mégis jött egy ember, egy katolikus pap, aki iskolát álmodott és épített olyan helyen ahol, senki nem remélte, olyan időben, amikor annak „nem volt aktualitása. A sziklára épített házat létre hívta Berszán Lajos atya. Vállalkozása a Szentlélek és a Szűzanya pártfogását bírta, cselekvő társként mellette álltak a debreceni keresztény értelmiségiek és még sokan mások.
A kicsiny mustármag mára terebélyes fává növekedett. A Gyimesek völgyében olyan egyházi oktatási intézmény indult útjára, amely több évtizedes múltjával helyet követel az erdélyi magyar oktatási hálózatban. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium története éppen ezért egyértelműen sikertörténet, az itt végzettek százai nyugtázzák elismeréssel és büszkeséggel Alma Materüket, ma is szeretettel és hűséggel emlékezve az Iskola oltalmazó falai között eltöltött évekre.”

Berszán atyáról és az ő szeretett iskolájáról, a nehézségekről, küzdelmekről és az elmaradhatatlan szépségekről, eredményekről szól az a film, amit a Gyimesekben forgattunk éppen ballagáskor.